Mindig örömmel tölt el ha arról hallok,hogy sikerült újabb lépéseket tenni egy-egy ritka állatfaj megmentéséért. Sajnos sokat lehet hallani arról, hogy kihalt, vagy a kihalás szélén áll egy faj. Gyakran jut eszembe, hogy vajon miért van az, hogy alig, vagy talán egyáltalán nem lehet arról hallani, hogy új fajt fedeztek fel. Ha több millió évvel ezelőtt volt evolució és új fajok alakultak ki, akkor most miért nincs? Miért van az, hogy nem jelennek meg új fajok?
Mivel a választ sajnos nem tudom (még), ezért már annak is örülök, ha legalább arról hallok, hogy sikeresen szaporítják a meglévőket. Egy ilyen jó hírt közöl hasábjain a Népszava:
"Törpevíziló (Hexaprotodon liberiensis) született pénteken a Nyíregyházi Állatparkban; a kis borjút már megtekinthetik a sóstógyógyfürdői látványosságba látogatók.
A kicsi anyja, a tizenkét éves Broutille 2006-ban Franciaországból, míg a négy éves, Hamlet nevű hím két éve Dániából érkezett Nyíregyházára - mondta Szalai Rita, az állatpark szóvivője az MTI-nek. A kis víziló - amelynek nemét egyelőre nem lehet tudni - péntek hajnalban mintegy hat kilogrammal, több mint 180 nap vemhesség után jött a világra.
A nőstény vemhessége néhány hete vált biztossá, azóta a nap 24 órájában felváltva voltak mellette a gondozók, mert nem lehetett pontosan tudni, mikor következik be az ellés - közölte a szóvivő. Az esemény biztosan bekerül a magyar állatkerti történelem könyvébe, hiszen eddig mindössze egyszer született törpevíziló Magyarországon.
A borjú általában 4-6 hetes korában tanul meg úszni, születése utáni első hónapokban akár napi negyed kilogrammot is gyarapodhat. Az utód 2-4 hónapos korában kezd el szilárd táplálékot fogyasztani, de hat hónapos koráig együtt kell tartani az anyával. A borjút egyévesen választja le a nőstény, ilyenkor a borjak agresszívan lépnek fel az anyával szemben. A hímek 3, a nőstények 3-5 évesen válnak ivaréretté, és 31 éves korukig fogamzóképesek.
A törpevíziló a kipusztulás szélén lévő, igen ritka vastagbőrű állat, hatalmas testű nílusi rokonával ellentétben már csak nagyon kis területen, Nyugat-Afrika őserdeiben él. Négy országban körülbelül két-háromezer példány él szabadon, állományát leginkább az erdőpusztítások, az élőhelyek csökkenése és a vadászat veszélyezteti. Állatkertekben kevesebb mint háromszáz példány él, ezek legnagyobb részben már fogságban született szülőktől származnak. Európában körülbelül száz egyedet tartanak nyilván, évente egy-két utód születik, az ikerellés viszont igen ritka.
Érdekesség, hogy a természetben a hímek és a nőstények csak ritkán találkoznak, az állatkerti körülmények között azonban a folyamatosan együtt tartott párok szaporodnak leginkább. Az ellés előtt a hímet és a nőstényt elválasztva kell tartani, mert az utódok fiatalkori elhullása igen gyakran az apa vagy az anya agressziója miatt következik be.
A Nyíregyházi Állatparkban az utóbbi időben sorra születnek az egyébként nagyon nehezen szaporodó, ritka állatok utódai: néhány évvel ezelőtt elefántbébi, pár hete kis fóka, most pedig törpevíziló szaporulat örvendeztette meg szakembereket és a látogatókat.
A kicsi anyja, a tizenkét éves Broutille 2006-ban Franciaországból, míg a négy éves, Hamlet nevű hím két éve Dániából érkezett Nyíregyházára - mondta Szalai Rita, az állatpark szóvivője az MTI-nek. A kis víziló - amelynek nemét egyelőre nem lehet tudni - péntek hajnalban mintegy hat kilogrammal, több mint 180 nap vemhesség után jött a világra.
A nőstény vemhessége néhány hete vált biztossá, azóta a nap 24 órájában felváltva voltak mellette a gondozók, mert nem lehetett pontosan tudni, mikor következik be az ellés - közölte a szóvivő. Az esemény biztosan bekerül a magyar állatkerti történelem könyvébe, hiszen eddig mindössze egyszer született törpevíziló Magyarországon.
A borjú általában 4-6 hetes korában tanul meg úszni, születése utáni első hónapokban akár napi negyed kilogrammot is gyarapodhat. Az utód 2-4 hónapos korában kezd el szilárd táplálékot fogyasztani, de hat hónapos koráig együtt kell tartani az anyával. A borjút egyévesen választja le a nőstény, ilyenkor a borjak agresszívan lépnek fel az anyával szemben. A hímek 3, a nőstények 3-5 évesen válnak ivaréretté, és 31 éves korukig fogamzóképesek.
A törpevíziló a kipusztulás szélén lévő, igen ritka vastagbőrű állat, hatalmas testű nílusi rokonával ellentétben már csak nagyon kis területen, Nyugat-Afrika őserdeiben él. Négy országban körülbelül két-háromezer példány él szabadon, állományát leginkább az erdőpusztítások, az élőhelyek csökkenése és a vadászat veszélyezteti. Állatkertekben kevesebb mint háromszáz példány él, ezek legnagyobb részben már fogságban született szülőktől származnak. Európában körülbelül száz egyedet tartanak nyilván, évente egy-két utód születik, az ikerellés viszont igen ritka.
Érdekesség, hogy a természetben a hímek és a nőstények csak ritkán találkoznak, az állatkerti körülmények között azonban a folyamatosan együtt tartott párok szaporodnak leginkább. Az ellés előtt a hímet és a nőstényt elválasztva kell tartani, mert az utódok fiatalkori elhullása igen gyakran az apa vagy az anya agressziója miatt következik be.
A Nyíregyházi Állatparkban az utóbbi időben sorra születnek az egyébként nagyon nehezen szaporodó, ritka állatok utódai: néhány évvel ezelőtt elefántbébi, pár hete kis fóka, most pedig törpevíziló szaporulat örvendeztette meg szakembereket és a látogatókat.
