Sokszor eszembe jut, vajon miért tart arra a világ amerre, vajon miért tűntek el azok az értékek, amik  tizen-húsz évvel ezelőtt még fontosak voltak. Néha már arra gondolok, biztosan jó ez valakinek...sőt, ha igazán belegondolok, nagyjából meg is tudom mondani, hogy kik azok akik jól jártak, jól járnak a jelenlegi helyzettel. Hiszen mit látunk magunk körül? Egy csomó értéktelen vackot és itt nem kizárólag az olcsó, noname, semmire sem használható, de jóvételnek tűnő, majdcsak jó lesz valamire tárgyakra gondolok...bárhová nézünk, akárhová  megyünk alig-alig lehet találni értékeket..hiánycikk a hivatástudat, a becsület, az egymásra odafigyelés, a segítség...mindenki csak magának akar még többet, lehet, hogy nincs is rá szüksége, de ha másnak van, neki miért ne legyen...és ha mégis fel-fel bukkan egy-egy olyan ember, aki másként gondolkodik, aki önzetlen, segíteni akar, vagy csak egyszerűen nem akar ártani...arra úgy néznek, mintha a Marsról jött volna, vagy Urambocsá..talán még le is hülyézik.... Nem is akarok belegondolni, hogy milyen világ lesz ebből....

Szerencsére azonban nyomokban még felfedezhetőek ellenpéldák is, mint ez a kettő:

A hétvégét Balatonöszödön töltöttük a barátainknál...Csendes falu, alig alig lehet találkozni az utcán emberekkel, de a ládákban virágok, az utca tiszta, a fű lenyírva.Elvittük a gyerekeket focizni a kispályára..kimelegedtünk, betérünk a pálya melletti kiskocsmába nyolcan.Négy gyerek  négy felnőtt...A gyerekek azonnal rárepültek az üdítős hűtőre és már vették is ki a Fantát, kólát....Türelmesen kivártam a válogatásukat...Egyszercsak megszólalt a kocsmáros...Nem ide valósiak ugye? Nem, a barátainknál vagyunk. Ühüm... így a kocsmáros, majd folytatja: Tudom, hogy magam ellen beszélek, de itt mindjárt a szomszédban a közértben sokkal olcsóbb lenne az üdítő...

Keresztapám nagyon beteg, a Mátra lábán egy kisfaluban él. MIelőtt haza került, Budán ápolták az egyik kórházban...Keresztanyukám ma azzal hívott fel, hogy képzeljem el mi történt tegnap. Becsengetett hozzájuk két - feltételezése szerint- házaspár, akik közül az egyik nő a következőt mondta neki.. Ők azért jöttek el ebbe a nagyon szép kisfaluba, hogy meglátogassák a keresztapámat. Nem értette a keresztanyám, hogy honnan ismerik ők a férjét...erre az egyik nő: Én voltam a kezelőorvosa  a kórházban, gondoltam megnézem hogy van és ha szükséges beszélnék a kezelőorvosával is.....