Adódott egy munka, le kellett fordíttatni 172 oldal román nyelvű anyagot. Ezek gyakorlatilag formanyomtatványok voltak, csak az  adatok voltak kicserélve, de ettől függetlenül fordítót kellett alkalmazni az egészre, nem volt elég csak az egyiket lefordítani. OK. Kértem árajánlatot az OFI-tól. Leírták, hogy 4,5Ft/ karakter, ebben benne vannak a vesszők, a pontok és a SZÓKÖZÖK  is, 3.308.000 Ft lesz. Megkerestem egy magánfordítót, az elvállalta volna 752.000 Ft-ért, tehát már alig a harmadánál tartottunk az előző árnak. Megkerestem egy második fordítót is, ő 250.000 Ft-ért elvállalta bruttó.

Elkészült az anyag, felhívott a fordító és sűrű elnézések között, szabadkozva elmondta, hogy ő nem tud aludni, furdalja a lelkiismeret, mivel ennek az anyagnak a zöme ugyanaz a szöveg volt, de mégis dolgozott vele egy csomót.

Én:  Elvesztette, vagy mi a gond?

Válasz: Hááááát, 150.000 Ft-ról állított ki számlát, nem tudja, hogy nem lesz-e ebből baj?

Én : ??????????????????????? Ne haragudjon, nem értem.

Válasz: Hát, hogy ugyanazok a nyomtatványok voltak.

Én : Mi is tudjuk, hogy ugyanazok voltak, de tudta ezt a másik fordító is, sőt az OFI is. Ön volt az, aki legolcsóbban elvállalta, ezért kapta meg a munkát.

Válasz: De, ő fontosnak tartja a jó munkakapcsolatot, nem akarja ezt elveszíteni,  nem lesz gond a 150.000 Ft-os számla?

Én : Az a 150.000 Ft-os számla, ami 100.000 Ft-al kevesebb,  mint a jóváhagyott vállalási ár? Nem. Nem lesz gond.

Nos, van ilyen is. Ugye ez egy jó hír.

Ha valakinek szüksége van román nyelvű forítóra, aki tud angolul is, írjon, megadom az elérhetőségét